Amikor kiderült, hogy a magyar nyelv mellett történelmet és popkultúrát is kell majd itt tanítanom, egy pillanatra sem lehetett vita tárgya a filmklub elindítása. Az eredeti tervem az volt, hogy havonta kijelölünk egy estét erre a célra, de aztán a körülmények és a lehetőségek mérlegelése után úgy döntöttem, hogy az órákon tartjuk a vetítéseket. Úgy is lett. A Kontrollal kezdtünk. Bár erre azért a cím alapján gondolom, sokan rájöttetek.

Az eredmény: siker. Mindenkinek tetszett. De tényleg. A tizenéves tinicsajoktól a hetven éves nyugdíjasokig, kivétel nélkül, mindenkinek. Természetesen felirattal néztük. A dvd-hez is csatolt hivatalos verzió sajnos nem a legjobbak közül való, de szerencsére már elég sok tapasztalatom van a dologban, így aztán bűvészkedtem vele egy kicsit, és nagyon megdicsérték azok, akik tudnak magyarul. Mert hogy ilyenünk is van, összesen négy. Volt vele dolgom egyébként bőven, mert hát gyönyörű trágárkodások vannak a filmben, amiket az egyszeri feliratkészítő letud ugyan néhány egyszerű f-szóval, de én igyekeztem megfogni minden egyes obszcén kifejezés lelkét, hogy a közönség minden szót átérezhessen. Meg hát a Gyalogkakukk Bootsie-nak volt fordítva az eredetiben, ami egyszerre katasztrofális és nevetséges.

Természetesen minden filmklub kötelező velejárója a filmről való beszélgetés, ami ezúttal nem komoly témákat jelentett, hanem főleg Budapesttel és az ottani tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdésekre korlátozódott. Ami nem baj, mert szívesen meséltem nekik mindkettőről. Természetesen csupa szépet és jót. De tényleg.

Ja, és megint többen lettünk kettővel. Bár mostanában már előfordul, hogy nem jön el egy-egy ember, de ugye kezdődik a nyár, szóval alighanem ritkán számíthatunk teljes létszámra. 

A következő filmklub július első hetében lesz majd aktuális, a Macskafogó következik. Kivéve, ha addig meggondolom magam.

(Korábban akartam megírni ezt a bejegyzést, de tegnap Sanyi bá' meghívott magukhoz ebédre, és oly' betegre zabáltam magam gulyáslevessel meg túróscsuszával, hogy mikor hazaértem, az ágyamig is alig bírtam elvánszorogni. Nagyon rosszul voltam, de annyira, hogy álmomban felhívtam a 911-et, hogy fáj a gyomrom, azonnal küldjenek valakit. Aztán még álmomban rájöttem, hogy ez nem egy okos dolog, szóval letettem a telefont. Aztán felkeltem. Valójában nem is hívtam fel a 911-et. De ez a sztori nem fontos, a lényeg a filmklub. Hétvégén bazár a Magyar Házban. Sokfényképes beszámoló várható.)